|
2022-01-01 15:38:46, szombat
|
| |
| |
Január 1. - Újév napja, Boldogasszony havának első napja
Január elseje, a polgári év kezdete, de nem volt ez mindig így.
A január elseji évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá.
Ez 1582 óta van " forgalomban ".
Január elseje mint a polgári év kezdőnapja csak a XVI. századtól általános, előtte újév első napja a népi gyakorlatban volt Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, vagy december 25-e, karácsony napja. Utóbbi miatt a karácsony és újév közötti népszokásokat is már újévi szokásoknak lehet tekinteni, amelyek kapcsolódnak a téli napfordulóhoz, december 21-hez.
A Calendae Januariae, azaz január hónap első napjának elnevezése magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört. Sok nyelvben az újévi szokások a calendae névből eredeztethetők.
Újév ünnepe a rejtélyes kiskarácsony,Szűz Mária Istenanyasága és Jézus körülmetélése ünnepe, amelynek latinul Circumcisio az elnevezése. Ezzel a latin elnevezéssel kezdődő éves naptárt nevezték hajdanán csíziónak és emiatt mondták az olvasott emberre, hogy ,,ismeri a csíziót".
NÉHÁNY ÚJÉVI JELKÉP:
Kismalac:
Szilveszteri malac, aki kitúrja a földből a szerencsénket. A malac a bőség jelképe is, aki mindent képes felfalni és a maga javára hasznosítani.
Négylevelű lóhere:
A négylevelű növény igazi ritkaság. Kitartás kell ahhoz, hogy ráakadjunk a "szerencsére". Az igazi szerencse azonban csak akkor ér el minket, ha a négylevelű lóherére véletlenül találunk rá.
Szerencsepatkó:
Régen a patkó az állatokkal kapcsolatos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit alapja az volt, hogy az ártó szellemek ellen rendkívül hatásosnak vélt vasból készült. A szerencsepatkó szerencsehozó jelentését mással is magyarázhatjuk: a régiek szerint a vas megvéd a gonosz szellemektől (a talált vasnak pedig még nagyobb ereje van). A patkót azért alkalmaztak, hogy az megvédje a ló lábát a szúrós, sérülést okozó dolgoktól, azaz védelmet nyújtson. Ha a patkó a lovat képes megóvni a külső veszélyektől, akkor talán az embert is képes megóvni a bajtól, gondolhattál eleink. A patkó bűvös ereje azzal magyarázható, hogy amikor a patkót a ló lábára illesztik, azt a tűzből veszik ki, ennek ellenére a lónak mégsem fáj.A patkót még bűvösebbé tette a hét szög, amivel fölverték, lévén a hét bűvös szám. De bűvös volt maga a patkó anyaga is - hiszen a hit szerint a vas varázsereje távol tartja az ördögöt.
Szerencsehozó hiedelmek újév napjára
Aki újév első napján születik, abból nagy úr lesz!
Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!
Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.
Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!
MIT EGYÜNK MA?
ÚJÉVI ÉTELEK:
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, és bizonyos ételek tiltása. Mindenki ismeri a baromfihús evésének tilalmát , mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, hátrakaparná a szerencsét, kirepülne a szerencse. Disznóhúst viszont jó választás enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Aki lencsét eszik újév napján, az meggazdagodik, mert a sok apró magocska sok pénzt hoz a házhoz. Néhol hagyományosan rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy "hosszúra nyúljon az esztendő, sokáig éljenek" meg hogy ezzel "nyújtsák a gazdaságot" . Hagyomány volt egész kenyeret szegni, azért hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az Ipoly mentén tilos volt a mákos ételt enni, mert attól bolhásak lennének a következő évben .
A moldvai magyaroknál jelentősek a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokások. Újév reggelén manapság is búza, kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magot szórnak szét a házban. Eközben jókívánságokat mondanak: "Adjon isten bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát." vagy:
"Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!". A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újév napján megrázzák a gyümölcsfákat, így igyekeznek biztosítani a bő termést.
Már az ókori Rómában is ünnepelték az év évkezdetét, mégpedig mértéktelen kicsapongással. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A keresztény egyház Jézus körülmetélésének ünnepét tette Janus ünnepének helyébe.
A római újév a Julius Caesar nevéhez kapcsolható naptárreform eredményeképpen került január elsejére. A középkori Európában számos évkezdet volt szokásban. Hazánkban például karácsonytól, december 25-től számították az új esztendőt. Erre a változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
A január elseji évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá.
Ez 1582 óta van " forgalomban ".
A Calendae Januariae, azaz január hónap első napjának elnevezése magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört. Sok nyelvben az újévi szokások a calendae névből eredeztethetők. Ilyen a koledálás, kolindálás elnevezés, de maga a kalendárium neve is utal erre.
Az újévhez fűződő szokásokkal az emberek a gazdaság, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét akarta biztosítani. Jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal igyekezett szerencséjét, egészségét biztosítani. Sok szilveszteri szokás január elsején is érvényes.
Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtéses köszöntéseiről tiltásáról a 16. század óta vannak adatok.
Főleg a szokás tiltásáról vannak adatok.
Országosan elterjedt szokás volt, hogy újévkor házról házra járva jókívánságokat mondtak, illetve énekeltek . fiúgyermekek, legények, házasemberek, amelynek jellemző szövegkezdete: Újesztendő, vígságszerző.
Rendszerint csapatosan mentek házról házra.
Engedélyt kértek:
Szabad-e újévet köszönteni?
TILOS MA A MUNKA!:
Régen munkatilalom volt év első napján azaz, nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni. (Mosni már karácsony első napjától tilos volt január másodikáig. hogyhogy lehetett ezt megtenni, nem is tudom. Sikerült nekik.)
Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a derűsen, veszekedés nélkül meglenni egymással.
Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.
Január első napja kiváltképp a férjjóslásra alkalmas . A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladó leány, olyan nevű ember lesz a férje. Máshol tükröt tettek a lányok fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Lónyán kocsonyát ettek, aztán elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, melyet kitett az udvarra. Aki csontját a kutya reggelre eltakarította, az abban az évben férjez is ment.( Az összefüggést nemigen látom, de biztos van benne.)
Kora reggel a kútnál mosdottak, hogy frissek legyenek egész esztendőben.Így kezdték a napot , s az egész esztendőt.
Tánczos Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szilveszter, Újév |
|
|
|
Címkék: adománygyűjtéses, szerencsepatkóba, körülmetélésének, eredményeképpen, vendőbelijüket, szerencsepatkó, eredeztethetők, malacpecsenyét, köszöntéseiről, jókívánságokat, kicsapongással, földműveléssel, magyarázhatjuk, boldogasszony, hagyományosan, körülmetélése, eltakarította, népszokásokat, elfogyasztása, gyümölcsfákat, szerencsénket, meggazdagodik, magyarázattal, szövegkezdete, megmosakszunk, szerencsehozó, istenanyasága, napfordulóhoz, szerencséjét, elnevezéssel, naptárreform, veszélyektől, szellemektől, gyakorlatban, fiúgyermekek, házasemberek, január elseji, népi gyakorlatban, téli napfordulóhoz, újévet jelentette, egész télközépi, újévi szokások, calendae névből, rejtélyes kiskarácsony, latin elnevezéssel, olvasott emberre, bőség jelképe, maga javára, négylevelű növény, igazi szerencse, négylevelű lóherére, állatokkal kapcsolatos, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Calendae Januariae, Szűz Mária Istenanyasága, NÉHÁNY ÚJÉVI JELKÉP, EGYÜNK MA, ÚJÉVI ÉTELEK, Julius Caesar, TILOS MA MUNKA, Tánczos Erzsébet,
|
|
Offline
